„SÁRRÉTI PÁKÁSZVILÁG” HAGYOMÁNYTISZTELŐINEK EGYESÜLETÉNEK
ALAPSZABÁLYA
Az Egyesület alapszabálya az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv, valamint a sportról szóló 2000. évi CXLV tv. rendelkezéseivel összhangban az alább meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1) Az Egyesület neve: „SÁRRÉTI PÁKÁSZVILÁG” HAGYOMÁNYTISZTELŐINEK EGYESÜLETE
2) Az Egyesület nevének rövidítése: SPHE
3) Az Egyesület székhelye: 5520 Szeghalom, Nádasdy 48/1.
4) Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.
5) Az Egyesület jogi személy.
II. AZ EGYESÜLET KIEMELT MÛKÖDÉSI CÉLJAI
1) Az Egyesület célja
Az Egyesület székhelye a Berettyó és a Körösök vidéke középpontjában, a Körös-Sárréten található. A vidékre folyószabályozástól szabdalt vizenyős, víztükrös, mocsaras tájkép a jellemző. A pákász itt élt, lakott a „vadvízország” teljes jogú állampolgáraként. Gyűjtögetett, horgászott, vadászott, óvta környezetét. Itt építkezett, itt készítette eszközeit, a zsákmányt szabad tűzön elkészítve elfogyasztotta, vagy elcserélte használati tárgyra. Azt vallotta: „ahol víz van ott hal is van, ahol hal van, sütnivaló is akad.” A felsorolt tevékenységek felkutatása, bemutatása az egyesület legfőbb célja. A továbbiak is ehhez köthetők.
· a hagyománytisztelet népszerűsítése, a tagság és környezet körében a környezet és a természetvédelemi ismeretek terjesztése,
· a természet szeretetének, megóvásának és a társadalmi együttélés szabályainak tiszteletben tartása, a vonatkozó jogszabályok betartására való nevelés,
· az egyesületi tagok érdekvédelme, érdekképviselete,
· horgászversenyek, gasztronómiai bemutatók szervezése,
· a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása,
· a közéleti aktivitás elősegítése, közösségformálás,
· együttműködés azon magyar, külföldi és nemzetközi szervezetekkel, akik a fenti célokkal egyetértenek.
·
2) Az egyesület az 1997. évi CLVI. tv. V. Fejezet 26. §-a c) pontja szerinti alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:
· természetvédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi ismeretterjesztés,
· a tájegységre jellemző fejlesztési elképzelések kidolgozása, projekt-szintű kimunkálása
· hazai és Európai Közösségi pénzalapokra benyújtandó pályázatok elkészítése,
· részvétel a térséget fejlesztő programok kidolgozásában, megvalósításban, koordinálásban,
· egészségmegőrzés, betegség-megelőzés
· nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
· a természet szeretetére és annak óvására nevelés
· az egyesület a megjelölt közhasznú tevékenységeket a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében folytatja. Törekszik arra, hogy a tagok oktatását, képességeik fejlesztését támogassa és elősegítse.
· az egyesület alapszabálya nem zárja ki, hogy az egyesület tagjain kívül az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból más is részesülhessen.
· az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet a választásokon nem állított és a jövőben sem állít, országgyűlési képviselőjelöltet nem támogatott és nem támogat a jövőben sem, azoktól támogatást nem kap.
· az Egyesület tevékenységének, eredményeinek népszerűsítése
· az egyesület a fenti közhasznú tevékenységeket a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében folytatja.
3) Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el.
4) Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében, annak keretei között vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület elsődleges vállalkozási tevékenységet nem folytat, profitérdkeltsége nincs, bevételeit kizárólagosan az Egyesület érdekében használja fel.
5) A gazdálkodás során elért eredményt nem osztjuk fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységekre fordítjuk.
III. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE
Az Egyesület tagjai
1./ Az Egyesületnek tagja lehet minden olyan természetes személy, aki egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételéhez a közgyűlés minősített többséggel hozzájárul.
2./ A tagokat az Elnök nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.
3./ A tag jogai:
a./ Az Egyesület tagja az Egyesület elnökévé megválasztható, amennyiben betöltötte 18. életévét.
b./ Személyesen részt vehet az Egyesület közgyűlésének munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein.
d./ Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel.
e./ Jogosult betekinteni a Egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat nem sérti.
4./ A tag kötelezettségei:
a./ Aktívan működjék közre az Egyesület céljainak megvalósításában.
b./ Tartsa be az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit.
c./ Rendszeresen fizesse be a tagdíjat.
IV. A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE
1./ A rendes tagság megszűnik
a./ kilépés,
b./ kizárás
2./ A tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.
3./ A Közgyűlés határozattal kizárhatja a tagok sorából azt a tagot, aki a tagsági díj megfizetésével – az arra vonatkozó írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított – 60 napnál hosszabb ideig késedelmeskedik. Amennyiben a tag a fenti felszólítást követően nem rendezi tartozását, úgy őt a Közgyűlés a tagok sorából véglegesen törli.
4./ Az elnökség törli az elhalálozott természetes személy tagot.
5./ A Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. A kizárást kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűlésénél lehet panasszal élni. A panasznak halasztó hatálya van.
6./ Panasz előterjesztése esetén, annak tárgyában, a soron következő közgyűlés dönt. Amennyiben a közgyűlés az elnökség kizáró határozatát helyben hagyja, úgy a tagsági jogviszony a közgyűlés határozathozatala napján szűnik meg.
V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1.) Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,
c) Ellenőrző Bizottság.
Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök,
b) alelnök,
c) titkár,
d) ellenőrző bizottsági tag,
Az Egyesület tisztségviselője, illetve az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.
2.) A közgyűlés
Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.
A Közgyűlés összehívása
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Bíróság elrendeli.
A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
A Közgyűlés határozathozatala
A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a +1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.
A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatóak, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület elnökéhez, vagy alelnökéhez beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek.
A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót, és a közhasznúsági jelentést, amelyet a jelenlévők kétharmados többséggel fogadnak el.
Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
Összeférhetetlenségi szabályok
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Közgyűlés határozatainak nyilvánossága
A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye).
A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.
A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti, internetes honlapján megjelenteti.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
A Közgyűlés nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, Ellenőrző Bizottságot, valamint tisztségviselőit: az elnököt és az alelnököt, titkárt, ellenőrző bizottsági tagokat;
b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
c) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
d) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
e) határozattal kizárja a tagok sorából azt a tagot, aki a felszólítást követő 60 napon belül nem törleszti tartozását;
f) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
g) Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, közhasznúsági jelentés elfogadása
h) éves költségvetés megállapítása;
i) egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása.
3.) Az Elnökség
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú Elnökség látja el.
Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, titkár. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.
Az Elnökség a Közgyűlések közti időben irányítja az Egyesület munkáját, dönt minden, a hatáskörébe utalt kérdésben ill. minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt köteles beszámolni, döntéseit és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.
Az Elnökség tagjainak megválasztása, a tisztség megszűnése
Az Elnökség tagjait, valamint ezen belül az elnöki, alelnöki és titkári tisztséget betöltő személyeket e tisztségükre is a Közgyűlés öt évre választja, amely megújítható. Megszűnik az Elnökség tagjának megbízatása:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) az elnökségi tag halálával,
c) visszahívással,
d) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
e) lemondással.
Az Elnökség tagja az alapszabállyal, illetve a Közgyűlés határozataival nem összeegyeztethető magatartása miatt a Közgyűlés többségi határozatával hívható vissza.
Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tag a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. Az elnökségi tagság megszűnése esetén a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
Az Elnökség tagjai az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Összeférhetetlenségi szabályok:
Az Elnökségben nem vállalhat tisztséget az a személy, akinek személye, vagy tevékenysége az Egyesület céljainak elérésével, az Egyesület működésével, vagy az Elnökség működésével összeférhetetlen.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség működése
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.
Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról tájékoztatást kapnak.
Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 2 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 2 fő jelen van.
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.
Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
- az egyesületi tevékenység irányítása,
- az Egyesület éves költségvetésére és a tagdíj mértére vonatkozóan javaslattétel a Közgyűlés számára, az elfogadott költségvetés alapján gazdálkodás az Egyesület vagyonával,
- a tagságtól ill. harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelésének és felhasználásának ellenőrzése,
- az Egyesület gazdasági tevékenységével és elszámolásával kapcsolatos éves beszámoló és közhasznúsági jelentés előterjesztése a Közgyűlés számára,
- az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megszervezése, a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,
- az ügyrend elfogadása,
- kizáró határozat késztése
- döntés a Közgyűlés hatáskörébe nem utalt fontosabb szakmai, szervezeti és gazdasági kérdésekben, ezek végrehajtásának ellenőrzése,
- a jogszabályok ill. a Közgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtása.
4.) Az Egyesület tisztségviselői
Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség tagjai (az elnök, az alelnök, a titkár), az Ellenőrző Bizottság tagjai. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
Az elnök megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre újra megválasztható.
Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
b) konferenciák és más rendezvények szervezése;
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;
d) az Egyesület működésének irányítása;
e) az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;
f) utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen.
g) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói felett.
Az alelnök feladatai:
a) az elnök konzultánsaiként működik, szakterületi megoszlásban;
b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
c) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
d) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
A titkár feladatai:
a) előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését,
b) gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli,
c) folyamatosan vezeti a tagok nyilvántartását, a tagok bejegyzéséről, törléséről gondoskodik,
d) nyilvántartást vezet a tagdíj befizetésekről.
VI.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
Az Egyesületet az Elnök, a Titkár és az Alelnök jogosult önállóan képviselni.
A Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök és bármelyik elnökségi tag együttes aláírása szükséges.
VII
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. A Közgyűlés titkos szavazással választja meg tagjait, öt éves határozott idejű időtartamra, amely közvetlenül a Közgyűlésnek alárendelten működik. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.
Összeférhetetlenségi szabályok:
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;
b) az a) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
Az Ellenőrző Bizottság működése
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
VIII.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapítják, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítő módon folytathat.
Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
a) tagdíjak,
b) a jogi személy tagok átutalásai,
c) az Egyesület rendezvényeinek bevételei,
d) egyéb bevételek.
Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét és esedékességét a Közgyűlés állapítja meg. A tagok befizetéséről az Elnökség nyilvántartást vezet.
Az Egyesület az Elnökség határozata alapján jogosult más harmadik személyektől, hazai és külföldi, állami és magánszervezetektől támogatásokat igényelni és elfogadni.
Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
Az éves költségvetés keretein belül az Elnökség jogosult a felhasználás módját meghatározni.
Kifizetések az Elnök valamint bármely elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.
Az Egyesület felelőssége.
Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok felelőssége csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig áll fenn, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt alapszabályban megfogalmazott tevékenységekre fordítja.
A tagdíj
1./ A tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg
2./ Az éves tagdíj mértéke 2000-Ft.
IX.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
X.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az Egyesület megszűnik, ha:
- a feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
- más Egyesülettel egyesül,
- az arra jogosult felügyelő szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.
Az Egyesületből kilépett vagy kizárt tagot, valamint azt a tagot, akinek tagsága egyéb okból megszűnt, az Egyesület vagyona terhére térítés nem illeti meg.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. Az Egyesület megszűnése esetén a maradék vagyont a létesítő okiratban meghatározott tevékenységekre kell felhasználni.
XI.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2008. február 9-én fogadta el.
Az alapító tagok tudomásul veszik, hogy jelen alapszabály érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges.
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. tv., valamint a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
Szeghalom, 2008. február 9.
........................................ ………………………..........
Titkár Elnök | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
